Eladó sorba került került párom egy nem használt laptop HDD-je. Mivel voltak rajta olyan adatok, amik nem publikusak, úgy gondoltam tisztességesen legyalulom. Erre a ‘dd‘ parancsot választottam, ami ugye alacsony szinten másol blokkat a választott bemenetéről a választott kimenetére. (Amiken közben konverziókat is el tud végezni akár.) Igen hasznos kis programocska egyébként. Szóval, gondoltam feltöltöm az egész winyót nulákkal, az azért biztonságosabb, mint egy sima formatálás:
[root@gepem ~]# dd if=/dev/zero of=/dev/dsc bs=512
Igen ám, csakhogy ennek a kedves dd parancsnak a felhasználó számára nincs útközben semmi közölnivalója, csupán a legvégén kapunk egy másolási statisztikát, mikor lefutott. Szerencsére kis trükkel azért rá lehet venni, hogy útközben is infót kapjunk róla, hol is tart a művelet, ami egy 120 GB-os winyónál jól jön azért – főleg, mert elsőre lövésem nem volt, mennyi időt is vehet ez a művelet igénybe.
A trükk az, hogy kell a processnek küldeni egy USR1-es (10-es) SIGNAL-t, és máris villantja az infót. Tehát nyitottam gy új shellt, megnéztem a dd process PID-jét, és megkínáltam egy USR1-es SIGNAL-lal:
[root@gepem ~]# ps -ef | grep dd root 2681 1799 15 10:45 pts/0 00:04:30 dd if=/dev/zero of=/dev/sdc bs=512 root 3216 3212 0 11:14 pts/1 00:00:00 grep dd [root@gepem ~]# kill -USR1 2681
[root@gepem ~]# dd if=/dev/zero of=/dev/sdc bs=512 14249409+0 beolvasott rekord 14249409+0 kiírt rekord 7295697408 bájt (7,3 GB) másolva, 1781,85 mp, 4,1 MB/mp